Új bejegyzés Frissítés

2007.10.12. 12:32

JESSI17 nagyon jó lett a történeted. Nekem tetszik, csak így tovább! Betti

2007.10.11. 12:17

Jessie17, nagyon jó lett a történet. Gratula hozzá! by Dorki

2007.10.10. 20:03

JESSIE17 VAGYOK! VÉLEMÉNYT MINDENKITŐL SZÍVESEN VÁROK Bébiszitterek Átlagos nap indul az irodában és mindenki bent van Jack éppen kajál Sue pedig Lucyval beszélget.Ted jön be az ajtón. Te: Lessz egy újjab ügyetek. D: milyen ügy? Te: Bocs Demertius de ezt most Suenak és Jacknek szántam. J:okés jöhet, Te:egy 15 éves lányra kell vigyáznotok. J: ohhooohoo én nem vagyok hajlandó egy 5 éves pisis kis kölökre vigyázni vigyázanak rá a szülei. Te: Félreértettél jack nem 5 hanem 15 éves csajról van szó.A szülei pedig tudnának vigyázni rá ha akarnának, de Kate 2 napos volt amikor a New Ols Intézet ajtaja előtt rátaláltak.Valószínűsítem hogy a születési rendellenessége miatt tették ki. S:Születési rendellenességet mondott- fordult Sue Jackhez J: aham de mi van? ez magas. Te:Ő születése őta siket Jack. Jack Suera néz de Sue nem reagál Jack tekintetére. S:Miért is kell vigyáznunk rá? Te: na igen végignézett egy gyilkosságot. J: a tettes. tudunk róla valamit? Te: Nem a lány még semmit nem mondott el nekünk senkivel nem hajlandó beszélni ezért gondoltunk Suera hátha te megtudsz tőle valamit.És még valami beépített ügy lessz. J : akkor örökbefogadtunk egy gyereket? Te: Pontosan.Kate a háznál vár titeket szóval menjetek haza csomajoljatok össze aztán gyerünk. 2 ÓRÁVAL KÉSŐBB A HÁZNÁL. Sue és Jack éppen kiszálnak a kocsiból és Sue rögtön odamegy kate-hez. S: Szia a nevem Susan Thomas- mutatja jelnyelven. De Kate nem reagál rá.Jack odaáll Sue mellé. -Helló Jack Hudson vagyok.Am szóval tudjuk hogy te tudod hogy mi- hadarva S: Bocs de Jack ezt elmondanád mégegyszer, mert am.. J:Aha nem tudsz olvasni mi,hagyjuk ugysem érdekes. Sue furcsán nézett a férfira, aki meg csak odébb ment. Aztán Sue és Kate mélyen egymás szemeibe néztek.... S: Szóval ő a vezetőkutyád? K: igen-jelnyelven. Kate mellett egy hatalmas termetű Rottweiler kan állt. K:Flukk a neve.- jelnyelven. S:Az enyém Levi. A nap hátralevő része azzal telet hogy Suék berendezkedtek az új házba és ismerkedtek a szomszédokkal Kate közben végig a szobájában kuksolt. Este a vacsoránál: S: Jack felszólnál Katenek hogy jöjjön le enni. Jack a konyhából felordibálva Katenek,hogy -Kaja gyere le. S:Úgy értem menj fel, kopogj be, és amikor látja a szádat kérd meg arra, hogy jöjjön le enni. J:nem tök mindegy neki Sue 1.ha éhes le fog jönni 2. süket és egy süketvezetőkutyája van az majd szól neki.pont érted? S:Mond hogy most én olvastam rosszul a szádról. J: Előfordul nem én tehetek róla. S: Mi van? Esküszöm Jack Hudson hogy amióta csak itt vagyunk mást sem csinálsz csak folyton sértő megjegyzéseket teszel arra, hogy süketek vagyunk. J:Ez van, így jártál, ezt kell szeretni. Sue nagyon dühös volt Jackre és nem tudta mire vélni a férfi különös viselkedését.A vacsora közben nem beszéltek egymással. MÁSNAP REGGEL A KONYHÁBAN: J:Figyelj Sue én csak... S: Boccs de te most mondtál valamit? J: Figyelj én tudom hogy tegnap...am szóval tudom hogy nagyon gyerekesen viselkedtem és.... nem kellet volna így beszélnem veled. Szóval én.... -Aztán ezt már jelnyelven: Sajnálom. S: Az dühített fel,hogy én nem értettem meg, hogy te miért viselkedtél így. J:Ne haragudj rám. S:Miért lehet rád haragudni ha ilyen édes képet vágsz? Aztán Jack megcsókolta a lányt. :Miközben csókolóztak Jack meglátta hogy Kate eszeveszett sebességgel rohan le a lépcsőről táskával a hátán.Jack és Sue utána mentek. J:- hé hé hé álj, álj csak meg!Hova akarsz menni? K: Közöd hozzá semmi. J:Hát pedig képzeld nagyon is sok.Nem hagyhatod el a házat szülői felügyelet nélkül - Kate kissé idegesen, de egyben flegmán is: -"Szűlöi felügyelet" 6 hónapos voltam amikor anyám meghalt apámat meg nem ismertem. Úgyhogy ennyit a "szülői felügyeletről" Hudson ügynök. Egyébként 500 méterre innen van egy könyvtár. Oda csak elmehetek vagy nem? J: De persze csak vigyáz magadra. K: Kisgyerekkorom óta, megtanultam vigyázni magamra, az intézetben és az utcán nőttem fel. Meg tudom védeni magam. Nem kell parázni. Kate elrohant aztén Jack és Sue egy ideig még álltak az udvaron. S: Valami baj van ? J: Csak nem értem hogy miért mondták neki azt hogy a szülei meghaltak. Miért nem lehet elmondani, hogy a szülei Londonba költöztek...és miután kiderült hogy ő süketen született és, hogy... egyszerűen csak beadták egy intézetbe. S: Talán csak megakarták kímélni egy csalódástól. J: De ez akkor sem fair Sue te is siket vagy és, mégis ennek ellenére a szüleid vették a fáradságot hogy megtanítsanak,írni számolni, szájról olvasni és beszélni.ha másért nem is de szimplán tolerancia miatt nem....? Sue érezte hogy a férfit nyugtalanítja a dolog.Próbált rövid de logikus választ adni ami most ebben a helyzetben kicsit nehezére esett. S. : Hát...igen igazad van az én szüleim vették a fáradságot hogy megtanitsanak az ilyen dolgokra, de nem minden ember ilyen mindenki más Jack. És valószínű nem ismerték a tolerancia szót.- s mikor a nő ezt kimondta rámosolygott a férfira, hogy magabiztos tekintetével meg nyugtassa. Könyvtárban: G: Helló csajszi Flukk jelzett neki. K: Neharagudj megismételnéd. G: Mondom helló csajszi. K: Úristen Grace...Te? Hogy kerülsz ide Washingtonba? G:Stamtonék örökbe fogadtak. K:Ejha ez klassz. G:Az bizony. K: Mióta is? G: Hát lassan 3 éve. K: Ez igen, 3 éve nem találkoztunk, hát jó újjra látni csajszi. G:Téged is.Egyébként veled mi a helyzet? nevelőszülők, még mindig utálod a nevelőszülőket? K:Hát...most Jackékkal vagyok. G: Mi van ez komoly, te nevelőszülőkkel? K:Hát ……am…….igen. G: ezek szerint tényleg olyan rég volt az a három év tudod én még mindig emlékszem arra amikor azt mondtad, hogy "nekem sosem lesznek nevelőszüleim, mert azok barmok és úgyis csak kihasználnak aztán eldobnak". Ezt mondtad. K: Hát az 3 éve volt. Aztán Grace és Kate Még nagyon sokáig elbeszélgettek és emiatt Kate csak 2 órára ért haza.Amikor belébett az ajtón egyből Jacket látta, Aki mondott valamit,amiből Kate csak ennyit értett J:Hol Vol..... ha .... izgult.... tudud, h..... .... ..figye... Kate nem értette hogy Jack most mért ilyen és hogy miért nem beszél lassabban. J: Halálra izgultuk magunkat érted..16szor rád telefonáltunk.. Kate figyelsz te rám egyáltalán? K:üm nem. S: Nézd Kate mi csak azt szeretnénk ha tudatnád velünk mindig hogy hol vagy. J:Azért mert nem léphetsz le csak úgy,nem tudom hogy ez az utcakölyköknél hogy szokás,de... K:Mondtam, hogy könyvtárba vagyok, ... (aztán Kate ideges lett,tudta,hogy Jack emiatt dühös rá, sosem akart nevelőszülőket most mégis Suékkal kellett élnie. Védekezésképpen kiabálni kezdett Jackkel).mit parázol már, ..különben is te meg nem tudsz annyit meg jegyezni, hogy könyvtárba vagyok, jól hittem, hogy minden FBI ügynök egy idióta, hagyjatok inkább békén nem én kértem hogy vigyázatok rám. (Aztán Jackből előjöttek az "apai ösztönök" és némi illemre próbálta nevelni a lányt,) J:Na idefigyel vegyél vissza ebből a hangnemből, mert ezt nem tűröm el. K: Hagyjál már békén. minek vagy itt ha? tök elegem van belőled és, nem érdekel hogy te mit tűrsz el vagy mit nem azt mondok meg csinálok amit akarok. J:Na ide figyelj, 3 másodpercet kapsz hogy felmenj a szobádba és átgondold hogy legközelebb milyen hangnemben leszel szíves belész velem és Sueval. És akkor gyere vissza ha bocsánatot kérsz érthető voltam?. Most azonnal indíts a szobádba. K:Különben? J:Ne várd meg míg lekeverek egyet Kate. Sue tekintete ide-oda ugrált. Hol a férfi hol pedig Kate tekintetét kereste. Ő sem értette igazán, hogy Jack miért kiabál Kate-vel, azt viszont látta, hogy bármit is mondott, még azt is amit nem tudott leolvasni a szájáról, halálosan komolyan gondolja. Sue megértette, hogy Jack nem bántani akarja Katet, csak mint "apa" nevelni akarja a lányt, így teljesen nyugodtan a férfire bízta a dolgot. - Aztán Jack nagyon furán nézett Katere, de Kate megértette a jelzést, tudta jobb, ha most felmegy a szobájába. Másnap reggel. Kate lejött a szobájából, suet nem látta sehol Jack viszont az asztalnál ült. odament hozzá: K:jó reggelt J: szia. K:figyelj amit én tegnap mondtam, szóval csak sajnálom,nézd én sohasem voltam még ehhez hasonló helyzetben nem kellett volna kiabálnom veled, szóval ne haragudj. J:Tudod nekem sem kellett volna kiabálnom veled. Csak az dühített fel hogy nem érted meg hogy most mi vigyázunk rád.. J: tudom ha valami történik velem neked veszik le a fejeteket. J:Hát ha nem is szó szerint......de igen K: Mehetek suliba? J: persze,de nem reggelizel? K: Majd eszek a suliban. - Kate pedig kisétált az ajtón, táskával a hátán és elment a suliba. Jack és Sue bementek az irodába. Myles: na és sikerült már megtudnotok valamit. S: még nem. B: inkább azt kérdezd tőlük, hogy beszéltek-e egyáltalán erről Katevel M: beszéltek,erről Kateval. Ugye? S: miért szerinted hogy lehet ilyet egy 15 éves gyerektől csak úgy megkérdezni? M: mondjuk odaállsz elé és azt mondod: te figyelj láttál egy gyilkosságot ugye. S: és ezt követően mindent el fog majd mondani. M: Hát nem logikus. B: ez csak egy 15 éves gyerek myles. M: attól még igazán elmodhatná. B: de nem fogja. M: Mer'??? Mert nem - mondja Boby. Sueék munka után hazamentek. Elég unalmas volt a napjuk de este Sue és Jack egy romantikus estét töltöttek együtt ami heves csókolózásba torkollott. másnap reggel a szokásos a gyilkosról még mindig nem tudtak semmit unalmasan ültek az irodában Kate pedig az iskolapadot koptatta.Sueék napról napra egyre jobban megkedvelték Kate-t még egyik alkalommal együtt kosarazni is elmentek egy közeli kosárpályára. Azonban az egyik reggel a suliban: Seth:Héj Kate. Flukk jelzett Katenek. (seth) Se:Helló rég találkoztunk. K:Te mit keresel itt? Se:Rég találkoztunk gondoltam dumálhatnák. K: 6 éve egyszersem talákoztunk, mond ez neked valamit, mért pont most akarsz dumálni?- mondta durván az öccsének. Se:mért, ha nem most akkor mikor.6 év után már esedékes. Nem gondolod? K: egyáltalán elengedtek... Se: a szüleim? még mindig a Fox Part intézet tagja vagyok, de ne izgulj elengedtek. És te? New Lend? K:Egyébként New OLS-nak hívják,de nem, nem ott. Jackékkal vagyok. Se: Szóval örökbefogadtak?!! K: Fogjuk rá.-- Hirtelen elhallgattak, aztán csak néztek egymásra Kate tudta, hogy seth akar tőle valamit. K:na jó mond meg nyiltan mit akarsz vagy hagyj békén. Se:Mi bajod velem, mi van veled?Megint jössz a szüleink meghaltak mi pedig elvileg nem is vagyunk testvérek szövegeddel. Egy anyától vagyunk az öcséd vagyok Kate. Azonos a DNS-ünk érted? Ikrek. K:1óra 25van 2-re otthon kell lennem. Mennem kell. Kate hátatfordított Sethnek aztán elindult de pár méter után Flukk jelzett neki. Megfordult és ránézett Seth-re. Se:Segítened kell Kate muszáj.Bajban vagyok érted. K: Mi történt. Se: hát az hogy... K: az igazat Seth. Se:nem engedtek el az intézetből, drogügybe keveredtem és ha nem szállítok agyonvernek. Erősebbek és nagyobbak. K: Hányan és kik? Se:Az egyik 19 éves a másik 18 körüli Ryan és Zack.Brutálisak. K: mikor találkozol velük legközelebb? Se:Holnap 2:25-kor. A sarki kávézót ismered? K:aha. Ott voltunk Jackékkal miután kosarazni mentünk. Se: Az most mindegy kivel voltál ott a lényeg hogy, egy utcával odébb van egy sikátor ott lesznek - Kis csend Kate sóhajt egy nagyot. K: Van nálad anyag? Se: Van holnap le kell nekik adnom viszont ha elkapnak vele visznek a Sinner NEX-be ismered azt az intézetet kate rosszab mint egy börtön. Nem akarok odamenni, nem akarok. Segítened kell. K: Milyen anyagod van mennyi? se: LSD csak 7-8 tabletta el kell raknod Kate aztán holnap odaadjuk nekik csak addig rakd el. K: Add ide.Van hol aludnod? se: innen nem messze van egy romos épület ott meghúzhatom magam. K: na jó este próbálj aludni hogy holnapra legyen erőd és ne csinálj semmi hülyeséget. Se: oké. Kate 1:58-ra ér haza. Sue: helló. K:hy S: jackkel arra gondoltunk hogy így hárman meg flukk és Levi elmehetnénk valahova, kosarazni vagy csak sétálni egyet. Mit szólsz hozzá? K: dög fáradt vagyok nem lehetne elhalasztani? S: de persze ha kipihented magad utána is mehetünk ha neked az úgy jobb lenne. K:Tanulnom is kell. J: Kate minden rendben? K: persze mért mi lenne a baj? j: nem tudom de ha valami gond lenne akkor azt elmonda.... Kate fébeszakította Jacket: - Igen akkor azt elmondanám neked. J: Biztos? K: persze. Kate felment a szobájába. J: nekem valami itt nagyon nem tetszik. S: talán tényleg csak fáradt. J: remélem. Jack és Sue kettesben elmentek sétálni de mivel még az irodába is beugrottak, csak 9 órára értek haza ekorra Kate már aludt. Végül Jack és Sue is lefeküdtek. este 10 órakkor flukk jelzett hogy szól a telefon.a lány felkelt és felvette. TELEFONBAN: se: segítened kell! K: mi történt? Se: Előrébb ugrott az időpont. K: mennyivel? Se: ma este 11-kor. K.: én nem léphetek le csak úgy. Se:Mert? K: Kötöttünk egy egyességet Jackkel. se: segítened kell majd mondasz nekik valamit. K: nem hazudhatok nekik csak úgy. Se: Kate kérdezhetek valamit? K igen. se: tudod hogy ügynökök tuti hogy csak ki akarnak használni és amikor majd már nem kellesz nekik visszaküldenek a New Ols-ba neki tök mindegy kate én viszont az öcséd vagyok. Kate kicsit elgondolkodott és úgy gondolta öccsének ezúttal tényleg igaza van. K: 25 perc ott vagyok addig ne csinálj semmit. Se: oké világos. - 25 perccel később az utcán a sikátorban. Se: 10:26 van még fél óra . K: biztos hogy itt lesznek? Se: tuti.- Kate és Seth csak vártak a sikátornál hideg volt fáztak és egy hirtelen jött nagy vihar csak bonyolította a helyzetet, hiszen eközben Sue felébredt a viharra nem tudott visszaaludni kiment a nappaliba kóvájgott egy kört aztán benézett Kate szobájába.Látta hogy a lány nincs ott.Átment a másik szobába és ébresztgetni kezdte Jacket. S: ébredj!! J: mi van már nyugodj meg szivem ez csak vihar de ha gondolod jó szorosan idebújhatsz mellém és...- Sue erőteljesen megrázta a férfi karját aki csak most ébredt fel igazán S: Ébredj már fel! J: mi van sue mi a baj? S:Jack?! - a férfi lassú mozdulattal kidörzsölte az álmot a szeméből. J: mondhatod hallom. S: Kate nincs a szobájában. J: mi az hogy nincs a szobájában? S:- ideges hangon- Eltűnt, lelépett mit tudom én. J: hívd föl Demetriusékat. Sue és Jack gyorsan felvettek valami normálisat Sue folyamatosan próbálta hívni katet de a lány nem vette fel. S: kikapcsolta a mobilját. J: értem. Szóval míg a csapatotriasztották ez történt asikátorban. 10 óra 36 perckor. (Zack-Z, Ryan-R) Z: na szevasz kiscsávó. hoztad a cuccot? K: nálam, van. R: na mi van Seth ő a kis zsukád, ha. K: nem vahyok a szukája Ryan. R: ej ha már a nevemet is tudod, hogy oda ne rohanjak, jobb ha lenyugszol kislány. Z: elég a rizsából a cuccot most . Kate elővette a táskájából a cuccot és odaadta Zacknek Z: köszike kiscsaj. R: ez 8 tablette mi csak ötöt kértünk Se: ez az akciós ajánlat ötöt kész nyolcat kapsz. Tetszik? R: nem kiscsávó Aztán Ryan odalökte a falhoz Sethet jól gyomorszájon vágta mire Kate bekiabált hogy: Seth, hagyjátok békén. Utána ryan falhozvágta katet. K hagyjatok békén srácok szállítottuk a cuccot kvittek vagyunk. R: hát nem nekünk most csak 5 tabletta kell a plusszért felelősséget nem vállalunk. A maradék három tablettát belerakta kate táskájának a zsebébe Később találkozunk. Ezt követően Rayen és Zack elengedték sethet és katet és elmentek. Pár sarokkal odébb: R: ez mire volt jó haver azt a 3 tablettát mért nem raktad el mért nyomtad a csaj táskájának az oldalzsebébe.? Z: agyalj pajtás ha náluk megtalálják a tablettákat, mennek vissza az intézetbe. R: és mi lesz ha elmodják hogy kényszerítettük őket. Z: ugyan már két 15 éves drogos, hazudozós utcakölyöknek senki sem hisz. R: zseni vagy haver mi meg szépen lelépünk. Z:aha. - Kate elköszönt Sethtől és hazament. miközben ő hazafelé gyalogolt Sue és jack "otthon" beszélgettek. 10óra48 perc volt. – S: mi van furcsán nézel? J: Csak tudod én egészen megkedveltem Katet, és szerintem eddig jól ment a dolog nem értem mért lépett le. S: Hát igen az elmúlt egy hétben tényleg jól ment de aztán történt valami, de sajnos nem tudom mi. J: aha, lehet hogy csak befuccsoltunk mint nevelőszülők? S: nem tudom hol rontottam el. J: nem te vagy a hibás. S: de te sem. J: ezek szerint együtt szúrtuk el.- kis csend Jack sóhajt egy nagyot. S: éppen ezért együtt kell helyre hoznunk J: igazad van, együtt. A továbbiakban csak ültek és várták hogy Tara telefonáljon végre. 11óra 03perc: Kate már az udvarban volt látta hogy ég a nappaliban a villany, benyitott a lakásba. Jack és sue rögtön alány elé léptek. S:Hé Kate hol voltál megbeszéltük hogy nem léphetsz le csak úgy, tisztában vagy azzal hogy mennyi az idő?......... Kate hol voltál? De a lány nem válaszolt csak a nappali közepén állt. J: Kate, Sue kérdezett tőled valamit. Válaszolj! Kate fejében. csak röpködtek a gondolatok, mondja el Jacknek, hogy az öccse drogos, hogy segített neki és, hogy nála is drog van. Ha elmondja az igazat, Sethet elviszik egy intézetbe és lehet, hogy őt is. Viszont ha hazudik neki.....ezt a gondolatot próbálta elhessegetni, mert tulajdonképpen most vallotta be először magának, hogy a nevelőszülőket Jackéket valójában bírja - De még mindig ott volt a kérdés, hazudjon a nevelőszüleinek az öccse érdekében vagy igazat mondjon a bizalom és az egyesség miatt amit Jackkel kötöttek. De egyszerűen képtelen volt dönteni, jó fél percnyi hallgatás után: J:Kate azt kérdeztük hol voltál? az egész csapatot elküldtük, hogy keressenek meg téged, tudod hogy ez mit jelent? Kate nézz a szemembe. A lány hátat fordított Jacknek aki elkapta a karját. Ekorra a férfi már kicsit ideges lett. J:Ne fordíts nekem hátat Kate. - Aztán Katenek eszébe jutott, amikor először kiabált Jackkel gondolta igy elkerülheti azt hogy válaszolnia kelljen a kérdésre. ezért kiabálni kezdett: K:Mi a fenéért nem tudtok békén hagyni végre, elegem van már belőletek folyton csak azt mondjátok hogy? Kate ne csináld ezt Kate ne csináld azt... S: Kate legyél szíves ne beszélj velünk így... - Kate beléfolytotta a szót: mért nem tök mindegy neked hogy hogyan beszélek. J: Kate most már vegyél vissza- mordult Jack Katere.- kötöttünk egy egyességet amit TE most megszegtél. K: igen és szerinted ki nem tolja le a hülye egyességedet. J: ilyet még egyszer nem akarok meghallani tőled érthető voltam?- Ezek után Sue is megemelte a hangját csakhogy nagyobb nyomatékot adjon a dolognak. S: nem hiszem el hogy így beszélsz velünk Kate és tudod igaza van Jacknek az ilyesfajta beszédet ,én sem tőröm el. Sem tőled sem mástól szóval ha valami mondandód van azt leszel szíves normális hangnemben. Világosan beszéltem? K:-még mindig kiabálva- nem képzeld nem voltál elég világos tudjátok mit.... - Sue kicsit megtorpant, amikor Kate ugyanúgy visszabeszélt neki. Mintha nem is mondott volna semmit. A féfira nézett jelzett neki, mintha azt mondta volna, "én feladom te vagy a férfi a családban intézd el te". Aztán a férfi kérdőn a nőre tekintett mintha azt kérdezte volna "biztos hogy rám akarod bízni? Talán a helyedben én nem tenném". Sue bólintott egyet, hogy ezzel jelezze a férfinak hogy bármit is csinál Kateval bárhogyan is neveli most 100%-ig mellette áll. Csak csináljon vele valamit. Jack Kater nézett aki csak kiabált K: ...és az összes FBI-os haverodat küld el a fené... Kate kiabálását egy hirtelen pofon szakította félbe, amit Jack osztott le Katenek a viselkedéséért. Kate csak nézte a férfit nagyon hevesen és mélyen lélegzett, nem gondolta volna, hogy Jack tényleg képes lekeverni neki egyet végülis a céljét elérte. Nem kellett választ adnia a hol voltál kérdésre. Közvetlen azután hogy elcsattant a pofon. J:idefigyelj, akár az intézet tagja vagy akár nem ebben a házban nem fogsz így viselkedni. Leszel szíves nagyon alaposan elgondolkodni azon hogy legközelebb hogyan viselkedsz és milyen hangon beszélsz velünk. Sem én sem Sue, nem vagyunk kötelesek vagy hajlandóak ezt elviselni Megértetted amit mondtam? Kis csend. J:Takarodj a szobádba, ne kelljen még egyszer szólnom. Indulj! Kate felment a szobájába.Ő maga sem gondolta volna, hogy ennyire rossz érzés ha a nevelőszülei nem bíznak meg benne. Katenak valójában nem is a pofon fájt, sokkal jobban bántotta az a tudat, hogy megszegte az egyességet és hogy Jack és Sue már nem bíznak meg benne. Az hogy az öccse érdekében tette már csak ''mellékes tény''-nek számított. Ahogy körülnézett a szobában valahogy minden más volt mint az elmúlt pár napban. Végül nagy nehezen de álomba merült. Másnap reggel: Kate lement táskával a hátán és elindult a suliba, de Jack utána szólt. J: hova mész? Kate próbálta kerülni Jack tekintetét, de ahhoz hogy értse mit mondanak neki rá kellet hogy nézzen a férfira. K: Csak suliba. J:Minimum 2-re itthon vagy. Megértetted? K:meg.- Kate elment a suliba Suék meg a munkába. .A napjuk nyugisan telt de délután Katet amikor més suliban volt megkereste Seth. Se: Helló na mi volt feltűnt nekik hogy tegnap este leléptél? K: igen képzeld feltünt nekik.- mondta Kate dühösen Se:oké oké higgadj le.Zack És Ryan felhívtak telefonon azt mondták hogy a 3 tablettát pénteken kell odaadnunk.Szerda van, van két napunk. K: napod mert mostantól nincs mi TE vagy meg vagyok ÉN de nincs MI. nem vagyok köteles segíteni a drogos öcsémnek. Ha tudnád tegnap Jack milyen baromi dühös volt rám, úgy nézett rám mintha……. Mintha nem is a nevelt lánya lennék csak egy ostoba Intézetes. Bocs de a te hibáid miatt nem nekem kell szívnom. Befejeztem.- és Kate már nyúlt volna be a táskájának a zsebébe a tablettákért, hogy odaadja Sethnek de döbbenten vette észre hogy nincs a zsebében semmi. - Aztán azt mondta Sethnek, hogy hazamegy és elhozza neki a tablettákat utána, pedig nem akar vele többet találkozni. Se: aha perzse tudod azt hittem hogy az egyetlen testvérem segíteni fog de tévedtem.csak add vissza tablettákat . K:1 óra van.1:40-kor találkozunk ugyan itt. Se: helyes. Kate hazafelé ment de eközben Jack és Sue is hazaértek és sue meglátta a nappaliban a tasakot amibe a tabletták voltak. S: jack gyere ide. J: mi van? Jack kivette Sue kezéből a tablettákat. J:Drog. S:kate-é? J: ki másé lenne? ebben a pillanatban nyitott be kate a lakásba. Rohant volna fel a lépcsőn hogy a szobájába megkeresse a tablettákat de flukk jelzett neki. Katet nem érdekelte, azt mondta: - jelentkeztem kosárra rohannom kell vissza. J: nem mész te sehova. K:Mi van Mi bajod?- kérdezte flegmán J: előszöris nem "mi van?" hanem "tessék".másodszor pedig nem fogsz te sehova sem menni... K: de Jack... J: nincs semmi de, inkább azt regéld el nekem hogy ez itt micsoda?- Jack jól láthatóan tartotta a kezében a kis tasakot. Kate tudta hogy ezúttal egyszerű kiabálással nem ússza meg a dolgot. Jack megemelte a hangját és kicsit fenyegetően azt mondta: Nem ajánlom hazudj nekem Kate!! Kate Jackre majd Suera nézett. S: Mi csak szeretnénk tudni hogy ezt honnan és kitől kaptad? J:mióta szeded ezeket? K:-hadarva, idegesen- nem szedem Jack én nem használtam, nem hazudok neked. J:igen szóval nem használtad,?nekem valahogy elég más erről az elképzelésem. K:Nem használtam Jack esküszöm, egy darabot sem vettem be belőle, tiszta vagyok hallod ,bízz bennem kérlek,nem hazudok neked bízz bennem. J:egy okot mondj arra miért bíznánk meg benned! Kate nem tudott okot mondani arra hogy Jack miért bízonn meg benne.Csak némán állt a nappaliban és nézett a férfira. J: honnan kaptad ezeket? - kis hallgatás után J: Kate, azt kérdeztem hogy honnan kaptad ezeket? K: Nézd APU én csak …- Kate teljesen össze volt zavarodva ő maga is meglepődött, amikor azt mondta Jacknek: apu -…. csak egy haveromtól. Jacket is eléggé meglepte amikor Kate azt mondta neki apu, ezt a verziót még nem igazán ismerte, de most nem is különösebben érdekelte. J:milyen haverodtól? Azt utcán találkoztatok vagy az intézetből ismered? K: az utcán. J: hogy hívják? K:Azt nem tudom. - Jack valahogy megérezte hogy Kate hazudik neki. J: na jó akkor megkérdezem még egyszer. Hogy hívják a haverodat. K:Seth Shephard, és nem a haverom. J: Erről még beszélünk most viszont indulj a szobádba.- Kate elment a szobájába. S: legalább azt tudjuk hogy kitől kapta. J:Ha hiszed ha nem ez engem most teljesen hidegen hagy. Jobban érdekelne az hogy, kate bevett-e ezekből a tablettákból és ha igen akkor hogy mióta szedi..... Kate emiatt nem tudott vissza mennni Sethez, mert Jack elvette tőle a tablettákat. Mikor Kate már a szobájában volt Jack felhívta Tarat, hogy nézzen utána Seth Shephardnak akiről az derült ki, hogy Kate öccse. Suéknak kezdett világossá válni a szituáció aza tény, hogy Kate az öccsétől kapta a drogot. Már csak azt nem tudták, hogy Kate mért drogozna. Sue és Jack hosszasan beszélgettek a konyhában, amikor megszólal Jack telefonja. Tara az. J:tessék Hudson. T:tara vagyok híreim vannak Kateval kapcsolatban csak azt nem tudom jó e vagy rossz hír. J: mondjad majd eldöntjük. T: ez nem telefontéma mihelyst bejöttök az irodába megtudjátok. J: azonnal megyünk. Sueék bementek az irodába sue még szinte be sem lépett az ajtóm máris azt kérdezte:- Milyen hírről van szó? D: Katet örökbe akarják fogadni. Sue és Jack egy pillanatra úgy álltak az iroda közepén mintha megállt volna a világ. J:De ki? L:Bratfordék. S:Mi Bre......? D: jelnyelven- Bratfordék. J: Kate egyáltalán ismeri ezeket a Bratfordékat. B: Igen Intézet által szervezett programokban többször is voltak már együtt. J: de mi lesz az FBI-os védelemmel. D: emlékeztek amikor megkaptátok ezt az ügyet. Azt kérdezted hogy a szülei nem tudnának e vigyázni rá?.. én azt mondtam tudnának ha akarnának. S: nem is ismerjük ezeket a Bratfordékat miért bíznánk meg bennük? L: jogos az aggodalmad de felesleges, leellenőriztem őket. mid a két szülő mintapolgár az anya egy marketing cégnek dolgozik az apa pedig saját vállalkozást vezet. D: és van másik két saját gyerekük. T: A 9 éve Stephen és a 3 éves Mary. J: szuper- mondta, de valójában ő sem örült a hírnek, ahogy sue sem. D: hé nyugalom jó helye lesz Bratfordéknál. T: te szuper mi lezárhatjuk az ügyet Kate végre nevelőszülőkhöz kerül és mindenki megy tovább a maga utján .Szeretem ha egy ügy jól végződik- mosolyodott el Tara. S: Kate már tudja, hogy örökbefogadják? T: még nem. Jack jelentősen Suera nézett. J: akkor a mi feledatunk elmondani neki. D: igen. Jack és Sue hazamentek szomorúak voltak, hogy vége mert élvezték az ügyet és Jacknek kezdett egészen megtetszeni ez az „apu” dolog. Persze ezt beszélgetés közben mindketten próbálták titkolni.de valahogy nem igazán sikerült nekik. Hazaértek .Kate lejött a szobájából és Jack elé állt. K: nézd én nem kérek mást csak hogy hallgass végig. 2 perc,csak ennyit kérek. J: rendben. K: Szóval először is. Én eddig sem drogoztam, és eztán sem tervezem. Azt a drogot, ami a táskámból esett ki én nem szedtem be. Az öcsém adta azért hoztam haza, mert ha őt ezzel elkapták volna egy életre bezárják egy intézetbe. Figyelj segíteni akartam neki, de most már belátom, hogy nem ez lett volna a módja, annak hogy elintézzem ezt a dolgot. Nem akartam elmondani, mert......szóval, hogy mondjam, nem erre vagyok a legbüszkébb. Hagytam magam belekeverni egy ilyenbe az öcsém miatt, ami nem volt fair veletek szemben sem. Tudom hogy ti csak meg akartok védeni és ezt köszönöm is. Szóval tényleg nagyon sajnálom ezt az egészet, és azt is, hogy hazudtam nektek. Sajnálom! Ne haragudjatok rám! S: hát a drogot illetően addig rendben van hogy te nem használtad de az öcséd? K: azt tényleg nem tudom, nem mondta el. J: Kate, tudom, hogy óriási bátorság kellett, ahhoz hogy ideállj elénk, és mindezt elmond nekünk. S: így van és emiatt büszkék is vagyunk rád. J: igen, mert tudod milyen fontos hogy az ember igazat mondjon még akkor is ha ez olykor kellemetlen helyzetbe hozhat. Figyelj egyezünk meg. Te többet nem fogadsz el drogot sem az öcsédtől sem mástól, és azt amit hazahoztál azt.... S: majd mi elintézzük. K: Kösz mindkettőtöknek. J:szívesen. kate már elindult volna a szobájába de sue megkérte hogy maradjon lent. S: Kate itt maradnál kicsit mondani szeretnénk neked valamit. K: persze mond. Sue és Jack összenéztek. J: rajta mond el. S: azért segíthetnél. J: a te ötleted volt hogy most mondjuk el. K: mit? J: rajta mond el neki. S: Kate Bratfordék örökbefogadtak, még ma délután találkozol velük és úgy néz ki holnapután már oda is költözhetsz hozzájuk. K:jó- mondta nyugodt hangon de persze nem gondolta komolyan. S:szóval miután megebédeltünk beugrunk még egy kicsit az irodába aztán irány Bratfordékhoz. K:Segítsek megteríteni vagy felmehetek? S: ha van kedved segíthetsz. K: ja persze segítek. ettek ittak aztán bementek az irodába utána meg irány Bratfordékhoz.(Az intézethez.mert ott találkoztak)Kate az intézetben maradt Bratfordékkal de ez idő alatt Sue és Jack egy nagyon romantikus étterembe mentek el.Nagyon jól érezték magukat és a jó hangulatot a csók tette még varázslatosabbá. Vacsi után Kate Sue és Jack együtt hazamentek. már tíz óra volt elmentek lefeküdni, de Kate nem tudott elaludni az ágy szélén ült a villany fel volt kapcsolva Jacket még a másik szobából is zavarta a lámpa fény hosszas forgolódás után rápillantott az órájáta: 11:14-volt az idő. Jack átment Kate szobájába de erre Sue is felkelt úgyhogy együtt mentek. Jack leült Kate ágyára pont a lány mellé, aki csak félpillantásokkal nézte a férfit. J:mi a baj? K: nem tudok aludni. J: felkapcsolt villannyal elég nehéz. K: ha ha. J: na jó vagy lekapcsolt villannyal lefekszünk aludni, vagy addig ülök itt melletted amíg el nem mondod hogy mi bánt valójában?............. Látom, hogy valami baj van Kate. K:nem akarok az idióta Bratfodékkal élni. S: azt hittük örülsz neki..... K: minek hogy egy ideig velük élek aztán meg visszaküldenek az intézetbe megint. S: megint? K: nem mondam igazat. ez nem az első alkalom hogy nevelőszülőkkel vagyok hanem a 12. J: hú az kemény. K:ha nem érdemlek McGregoréknál, Batkiséknál vagy Bratfordéknál jobb szülőket akkor Lizának igaza volt csak egy süket intézetes vagyok. S: ez nem igaz Kate te sokkal több vagy ennél J: suenak igaza van nem az számít hogy siket vagy-e vagy nem. K: Akkor mért nem fogadtok örökbe ti? J:Nézd Kate szerintem elég nagylány vagy már ahhoz hogy megérts, hogy ez kicsit bonyolultabb ennél. K: Hülyeség csak ha túlbonyolítod. S: Bratfordék rendes embereknek tűnnek. Mi a baj velük? K: Igazad van rendes emberek de nem én vagyok aki kell nekik S: ezt miből gondolod? K: azt mondják hogy a nevelőszülők mindig aggódnak hogy vajon jól választanak-e. De minek?Tudják azt hogy ha valami nem stimmel a dologgal akkor nyugodtan visszaküldhetnek minket. S: szóval erről van szó, ezért nem akarod hogy Bratfordék örökbefogadjanak? Mert félsz, hogy megint visszaküldenek? Nagy csend lett. J:figyelj Kate hosszú volt ez a nap. Szerintem tegyük el magunkat holnapra. Rendben? És holnap még beszélünk erről. Kate húzott egyet a vállán. J:Mit szólnál ahhoz ha holnap mindannyian elmennénk valahova.Együtt. K: Akár kosarazni is mint a múltkor. J: Akár. K: Szavadon foghatlak? S: igen a szaván foghatod. K: De vigyázzatok, ezt megjegyeztem. J: Én pedig azt jegyeztem meg hogy a gyerekeknek legalább 8 óra alvásra van szükségük mielőtt kosarazni mennek. Úgyhogy alvás. S:Jó éjszakát. K: Nektek is. Másnap reggel Kate Sue és JAck újúlt erővel mentek ki a kosárpályára , ahol nagyon jól érezték magukat.És Jack més egy újj cselt is megtanított Katenak Kb délután értek haza ahonnan Suéknak muszáj volt bemenniük az irodába. Demetrius mondta nekik hogy a férfi akit Kate látott a sikátornál ott csücsül a tárgyalóban és hogy 24 órán belül bíróság elé tudják állíttatni. J: és a bízonyíték? D: meg kell győznötök Katet hogy tanúskodjon ellene a bíroságon. S: akkor majd beszélünk vele. D: helyes. Suenak és Jacknek amint tudtak „hazamentek”. S: kate lejönnél? Flukk jelzett neki.Lejött. K:Igen? S: Ülj le légyszíves. K:Valami baj van? J: a férfi akit láttál a sikátornál.Letartóztatták- K: akkor vége az ügynek? ennyi volt? Összepakolunk ti hazamentek én meg vissza az Intézetbe. J: Bárcsak ilyen egyszerű lenne de nem.Holnap tanúskodnod kellene a bíróságon, mert nélküled nincs elég bízonyítékunk arra hogy ő tette. K: nekem van. S: és mi az? Kate elővette a telefonját a zsebéből és megmutatta azt a felvételt amit még a sikátorban készített. S: ezt eddig mért nem mutattad meg vagy mondta el? K: tudtam hogy csak veszélybe sodortam volna magam ezzel addig amíg Max kint van S:am szóval már a nevét is tudod. J : jól tetted hogy most megmutattad. Egy kicsit még beszélgettek Kateval arról hogy mire számítson a bíróságon amikor szembenéz Maxxal.A lány ezután elvitte sétáltatni Flukkot így Sue és Jack kettesben voltak a konyhában J:azért én kicsit sajnálom vége. S:én is.Különös volt de jó. J: nem is gondoltam volna hogy ilyen klassz érzés am...hát .Apának lenni. S: vagy anyának. J: figyelj az elmúlt éjszaka sokat gondolkodtam a családon.Egyszer egy kollégám azt mondta vannak fontosabb dolgok a szakmai előremenetelnél az egyik ilyen hogy most velünk van.És szerintem Kateval klassz család lennénk. S: ha ezzel arra akarsz célozni hogy örökbe kéne fogadnunk nekem tetszene az ötlet. J: De csak miután válaszoltál egy kérdésemre. S: mire? A férfi mélyen a nő szemeibe nézett. J: Hozzám jössz feleségül? S:Ilyen ajánlatot nem utasítok vissza. Aztán mindkettem nondták hogy szeretik egymást. Másnap reggel Kate már az összes cuccát összepakolta, hogy a tárgyalás után visszamenjen az Intézetbe.Kate tanúskodott a bíróságon a férfit pedig 8 év börtönbüntatésre ítélték gyilkosságért.Jack Sue és Kate beültek a kocsiba és visszamentek az irodába.A parkolónál kiszálltak az autóból. K: boccs de engem azért visszavinnétek az intézetbe? J: Nem. K: Am oké persze végülis busszal sincs olyan messze.megoldom azt hiszem. S: Kate nem kell visszamenned az Intézetbe. K: Sueval arra gondoltunk ha neked is megfelel szóval mi szeretnénk örökbe fogadni téged. S: Persze csak ha te is ezt szeretnéd. K: ezt nem nagyon értem ez csak egy ügy volt. J: Igen de tudod az élet sok "ügy" van. S: És az egyik ilyen legfontosabb "ügy" a család. J: Kate, hazamegyünk. Kate szinte nem tudott mit szólni ehhez, de a mosolya az a füléig ért(kb.)Lehajolt Flukkhoz és őt simoga. K:Hallottad ezt Flukk hazamegyünk hallod pajti hazamegyünk.igen HAZA. Kate ránézett Suera és Jackre, csak eggyetlen szót mondott. K: Köszönöm. JESSIE17 Voltam és BOCSÁNAT HOGY ILYEN HOSSZÚRA SIKEREDETT .

2007.10.03. 17:27

Amúgy, ha valaki szeretne szép szerelmes, barátságról szóló, vagy éppen vicces verseket, vagy sms-eket, akkor annak szívesen küldök. Email címem: hosfan17@citromail.hu Betti

2007.10.03. 17:25

Ajaj, azt hiszem a két bekezdésem között kihagytam egy részt! Mindenkitől elnézést kérek, és most pótolom a hiányt! Amúgy nem bántó szándékkal mondom, de attól mert iskola van, még látogathatnátok gyakrabban az oldalt! Én is elfoglalt vagyok, még is legalább pénteken benézek! Na itt a szöveg! Miután Viola mindenkit megkínált a fánkokkal, maga is kivette az utolsó csokisat. Jó nagyot kortyolt a forró csokijából, majd egyszer csak elejtette a csészéjét! Mindenki meglepetten pillantott rá! B: Viola minden rendben? V: Persze. Tara tedd már ki a térképre a gyilkosságok helyíszneit! Na itt is a kis szökevény!  Betti

2007.10.03. 16:32

-         Máris. -         Most vedd le, a térképet, hogy csak a helyek maradjanak meg. -         Így jó! -         Igen, de fordítsd meg úgy ötven fokkal. Így jó lesz. -         Mi ez – kérdezte Sue fintorogva! -         Egy félig kész sárkány! A kínai horoszkóp szerint ez az év a sárkány éve. A gyújtogatások is akkor kezdődtek, amikor az éveleje volt. És a sárkány köztudottan tüzet okád. Nem véletlenül kezdődtek el a tüzesetek, mint, ahogy én azt gondoltam, hanem direktből. Még 29 pont hiányzik. Tehát, ha előbb nem is, akkor még 29 tűzeset után le fog állni, de jobb lenne előbb, mint utóbb. -         Biztos vagy ebben – értetlenkedet Jack. -         Nem, de van jobb ötleted? -         Nincs. A tűzesetek között pontosan három nap telt el, tehát, van még a mai nappal két napunk a következő tűzig. Az nap még sokáig maradt a csapat az irodában, és azon gondolkodtak, hogy vajon ki lehet a gyilkos. Estére mind annyian együtt vacsoráztak, ahol érdeklődtek Viola felől, de a nő vagy nem adott válaszokat, vagy nem csak kitért a kérdés elől. Mindenki számára gyanússá vált Viola viselkedése, de Sue sejtetette, hogy valami fájdalmas titok van a múltjában, amiről nem szeretne beszélni. Levi volt az egyetlen, aki feltétel nélkül megbízott Violában. Másnap Lusy utána, nézett Viola múltjának és egy szigorúan titkos aktára bukkant. Alig tudott valamit kideríteni Violától, de talált egy régi fotót, amin, ugyan Viola volt, de az óta teljesen megváltozott és nem lehetett felismerni. Nem tudta, hogy mit tegyen, ezért tanácsot kért Dimitriustól, a főnökétől. Dimitrius is nagyon meglepődött a dolgon, és azonnal az irodájába hivatta Violát, a többiekkel együtt. -         Tudjátok ma reggel nagyon érdekes dolgot, tudtam meg Violáról, amiről, azt hiszem, mond annyitoknak tudnotok, kell, de ezt inkább mondja el Lusy. -         Nagyon furcsállottam, hogy Viola ennyire titokzatos, és utána néztem egy kicsit. És találtam egy szigorúan titkos aktát, és egy fotót. Bárki is ez a nő – mutatott is Lusy Violára – nem Viola Anderson. -         Viola, vagy bárhogy is hívnak, van erre magyarázatod – vette vissza a szót Dimitrius. -         Lusy te kutattál utánam? Ennyire kis alamuszi dög vagy, hogy nem bírtad nyíltan kimondani, amit gondolsz? Igen, ez nem Viola Anderson. Az a Viola Anderson, aki azt hitte, hogy megváltoztathatja a világot meghalt. És már nem jön vissza többé. -         Akkor ki vagy te? -         Viola Anderson, akit az úgynevezett barátai és kollegái elárultak, és bemocskolták a hírnevét. Valamikor régen, bíztam a társaimban, de rájöttem, hogy mind átvertek, mert egytől egyig korruptak voltak. Rám kentek több gyilkosságot is, majd amikor sikerült tisztáznom magam, akkor fejbe lőttek. A lövés nyoma mai napig meglátszik a fejemen emlékeztetőül, hogy soha nem bízzak meg az emberekben. Amikor felkeltem a kómából, kiderült, hogy nyaktól lefelé lebénultam, sikerült talpra állnom, majd elkésztettem az új Violát. Ezek után van kérdés? Amúgy a szigorúan titkos akta a tengeren túli kémmúltamat tartalmazza. Na pá!!!!! Viola dühös volt, Lusy tette miatt, de ugyan akkor, teljesen hidegen hagyta a dolog. Soha nem tombolt még benne egyszerre, ennyire két ellentétes érzés. Az irodában mindenki ledöbbenve hallgatta a történetet, de Lusyt annyira mardosta a bűntudat, hogy miután Viola kiment az irodából elkezdett zokogni. A többiek próbáltak magukhoz térni, az ámulatból, miközben Lusy is megpróbálták összeszedni valahogy. Viola, mint egy forgószél ment a kocsijához, és sebesen elhajtott. Jack utána akart volna menni, hogy a csapat nevében bocsánatot kérjen, de a nő hamar eltűnt a szeme elől. Kókadtan ment vissza az irodába, ahol már próbálták volna felhívni Violát, de nem volt elérhető. Suenak rossz érzése támadt, amit Levi nyugtalan nyüszítése is alátámasztott. A hatodik érzéke megsúgta, hogy valami nagy baj van. Ő is rosszul érezte magát a Violával történtek miatt, holott nem is tett semmit. És talán ez volt a lelki ismeretfurdalásának az oka, hogy nem tett semmit. Talán jobban érezte volna magát, ha utána megy, és legalább megpróbálja megkeresni, de nem tettet. Hagyta, hogy Jack menjen utána, és ő csak ölbe tett kézzel várja a fejleményeket. A rossz érzés még jobban elhatalmasodott rajta, amikor Viola másnap sem jött be dolgozni. Kiküldtek egy járőr kocsit a házához, és a szomszédoktól megtudták, hogy tegnap haza se jött. Jack Bobbyval végig járta az utat, ahol elvileg Violának el kellett volna mennie, de semmit sem találtak. Kissé fáradtan tértek vissza az irodába, ahol Tara várta őket a rossz hírrel. -         Hé srácok, sajnos rossz hírem van. Megtalálták Viola kocsiját, egy árokban. -         És Viola? -         Ő nem volt sehol, de a kocsit, direkt szorították le az útról, és több lövésnyom is volt az oldalában, meg találtak még vérnyomokat is. -         Valaki direkt csinálta ezt Violával. -         Meg kell találnunk, bocsánatot kell tőle kérnem – aggodalmaskodott Lusy. -         Elnézést, de melyikkőjük, Jack Hudson – szólt közbe, egy fiatal srác, aki az egyik futárcég egyen ruháját viselte. -         Én vagyok az. Miért? -         Csomagot hoztam. Itt írja alá! -         Köszönöm! -         Nincs mit! Ez a dolgunk! Miután a srác kiment az irodából, Jack jobban megnézte, a csomagot. Észrevette, hogy nincs rajta feladó. Könnyedén csomagolta ki az egyszerű papírcsomagolásból, amikor rájött, hogy egy videó kazettát. Oda adta Tarának a kazettát, hogy az egész csapat láthassa. A videó szalagon Viola volt megkötözve, egy fehér szobában, és egy hang mondta el, ha a csoport nem találja meg Violát időben, akkor ő is az egyik tűz áldozata lesz. Jack az asztalra csapott idegességében, majd egy percnyi hallgatás után, a hanghoz egy arc is párosult. Ekkor jöttek rá, hogy a várost rettegésben tartó gyújtogató nem más, mint az egyik közeli étterem esetlen pincérfiúja. Tudták, hogy egy kiváló ügynök élete forog kockán, és sokat veszíthetnek, ha nem találják meg időben, John McClodot. A várost már így is rettegésben tartotta, de nem fog le állni, felhívást adott a keringőre, hogy Jack és csapata kapja el. Viola tévedett azzal kapcsolatban, hogy John leáll, ha a sárkány jelképét kirakja, de minden másban igaza volt. Megkezdődött a játék az idővel, és egy elmebeteg, emberrel. Viola túl értékes volt ahhoz, hogy olyan könnyen veszni hagyják, emellett még tartoztak neki egy bocsánatkéréssel. Sue bárhogy nézte a felvételt, nem tudott rájönni, hogy vajon hol lehet Viola. A napok egyre gyorsabban peregtek, míg nem egy reggelre virradóan, mindannyian egy nagy fehér szobában találták magukat. Minden fehér volt. A falak, az ágyak, a ruháik, minden, egyet kivéve. Egy párna alól kilógó fekete hajcsomót.  Lusy azonnal oda rohant, ahhoz az ágyhoz, ahonnan a hajcsomó lógott kifele, és amikor felemelte a takarót, a békésen alvó Violát találta alatta. -         Hé Viola ébredj! -         Mi van? Elrabolnak, és ti itt sem hagytok nyugton? A Holdra kellene menekülnöm előleltek vagy hova. Mindent elmondtam, amihez közötök volt Lusy. Most pedig hagyj aludni. -         Viola beszélnünk kell. A gyújtogató John McClod. -         Tudom. Na és. Ő se különb, mint ti. Ő legalább izgalmas és félelmetes. -          És ezt csak így mondod? -         Miért? Hogy kellene mondanom? Az elmúlt öt napban rendesen gondomat viselte. Etetett, itatott és szórakoztatott. Mehettem fürödni, wc-re, és rendesen élhettem az éltem, anélkül, hogy kapcsolatba léphettem volna a külvilággal.  -         Na, de Viola. Hiszen ő egy gyilkos. -         Lusy állítsd le magad. Ha hisztizel nem lesz jobb. John lehallgatókat és kamerákat szerelt fel a szobában, mindent lát és hall. Nincs értelme az idegeskedésnek, és a szökésnek, mert ő mindent lát. -         Te nem lehetsz ilyen. -         Mit tudsz te rólam.  Ó most jut eszembe, elég sokat tudsz rólam, hiszen vájkáltál a múltamban. -         Ezt talán nem most kellene megbeszélnünk.   -         Miért. Mi leszünk, az utolsó célpont, a sárkány feje. Pár nap múlva nem lesz több belőlünk, mint, csont és hamu. -         Ezt honnan tudod? -         Ő mondta. -         Te nem vagy normális. -         Ezzel tudnék vitatkozni, hogy ki normális és ki nem. De nem tudjátok, hogy hány óra? -         Miért? -         Mert késik a reggelivel. John hol marad a reggelim. Tegnap te vesztettél a pókeren, úgyhogy most te készíted a reggelim. -         Te kihez beszélsz? -         Johnhoz. Nézd csak meg, ahol a plafon és fal találkozik, apró fekete izék vannak elhelyezve, azok mind lehallgatók és kamerák. -         Tényleg! John pár percen belül betolt egy nagy zsúrkocsit, amin hat adag reggeli volt. Viola azonnal neki látott a reggelinek, majd bíztatta a többieket is az evésre. Senki sem értette Viola viselkedését, és csak némán bámulták, miközben a reggelijüket majszolták. Violát többször is kiengedte John, de a többieknek nem volt még erre lehetőségük. Déltájban kaptak egy tv-t és egy rádiót, és így nem voltak annyira elzárva a külvilágtól. Viola egyszer még újságokat is bevitt neki, amiben az ő eltűnésüket közölték le a napilapok. Estére harmadjára is begördült a zsúrkocsi. Viola némán majszolgatta a vacsorát, miközben meredten bámult maga elé. -         Akarsz róla beszélni? – érdeklődött Tara. -         Miről? -         Miután már úgyis vájkáltunk a múltadban beszéltem egy barátommal New Yorkban, aki igazolta azt, amit mondtál, de elmondta, hogy ezek után nem tudtál sehova se beilleszkedni. Ezért voltál olyan távolságtartó velünk is? -         Nem, csak féltem. Féltem, hogy újra lesznek barátaim, akik elárulnak. -         Nem tudom azt mondani, hogy megértelek, vagy tudom, mit érzel, de ránk számíthatsz. -         A legrosszabb az volt, hogy nem éreztem, meg a bajt. Mindig megérzem, ha közeleg a baj, és akkor csak ott álltam, és némán bámultam. Olyan voltam akár egy sült hal. -         Hiszen frissen jöttél ki az akadémiáról. -         Papíron. -         Papíron? Ezt, hogy érted? -         Valójában, már tizenkét éves korom óta tagja voltam az FBI-nak. Legelsőnek szemtanúja voltam egy gyilkosságnak, amikor az ösztöneimet követve, megmentettem több ügynök életét. Aztán jött a többi ügy. És végül tizenöt éves koromra, volt egy jelvényem. Csak a papírforma miatt kellett bejárnom az akadémiára. -         És még én hittem magam szuper ügynöknek – szólalt meg Bobby. -         Aztán átkerültem a Los Angelesi csapathoz, bizalom volt első nap. Minden olyan könnyedén és simán ment, mint még soha semmi. A csapatban mindenki idősebb volt nálam, de senkinek sem volt annyi tapasztalata, mint nekem. Nem voltam a felettesük, de mégis úgy bántak velem. Csak Tedd volt távolságtartó. Riválisának nézett, és talán az is voltam. Majd egy akció közben, megsérült egy utcán sétáló kislány és később a mentőben meg is halt. Tedd magát, hibáztatta, én is magamat. Majd elkezdtünk veszekedni, és Tedd egyszerűen megcsókolt. Titokban kellett tartani a kapcsolatunkat, de ez volt benne a legjobb. Majd egy nap elkezdtem gyanítani, hogy a csapatom korrupt lett. Nem akartam őket nyílt színen megvádolni, ezért csak csendben figyeltem minden egyes mozdulatukat, majd vártam. Vártam és csak vártam, hogy történjen valami. Egy nap elmondtam Teddnek, hogy mit gondolok. Aztán reggel rám tört a nemzetbiztonság, hogy eladtam néhány titkos kódot, majd gyilkosságokat is rám akartak kenni. Néhány nagyhatalmú barátom elérte, hogy szabd lábon, védekezhessek. Amikor sikerült bebizonyítanom az ártatlanságomat, kiderült, hogy Tedd, akit annyira nagyon szerettem egy gyilkos elmebeteg, aki báránybőrbe bújt. -         Uram isten. Milyen szörnyűségeken mentél keresztül. -         A java még csak most jön. Nekem kellett megbilincselnem Teddet. Majd amikor nem figyeltem Tedd, kirántotta a kezét a bilincsekből és fejbe lőtt. Túléltem a lövést és három hónapig voltam kómában. Miután felébredtem kiderült, hogy deréktól lefelé lebénultam, és elvetéltem. -         Te babát vártál? -         Igen. Tedd gyermekét, hordtam a szívem alatt. Aki majd nem megölt engem és a gyermekem. Amikor Tedd, megtudta, hogy babát vártam öngyilkos lett. Mondjuk, amúgy is kivégezték volna, de így meg spórolt egy nagy adag áramot.  -         És még ezután tudtál dolgozni. -         Nekem a nyomozás az életem, a véremben van. Nem értek máshoz. Amikor megtudtam, hogy vájkáltatok a múltamban, nem az bántott, hogy megtettétek, hanem az, hogy ti voltatok azok. Valamiért azt hittem, hogy a barátaim vagytok, de be kellett látnom, hogy tévedtem. -         Tudod Viola én már megbántam, amit tettem. Ostoba voltam, és még mindig mardos a bűntudat. -         Ugyan már. Ezzel most már elkéstél, de amúgy vegyük meg nem történtnek a dolgot. Amúgy is meg fogunk halni. -         És ezt te csak ilyen könnyen mondod? -         Miért? Mit veszthetek, ha meghalok? Talán barátokat? Nekem már senkim sincs. Habár a kocsimat, azért nem kellett volna úgy összetörni. Szerettem azt az autót. -         A kocsidat elküldtük a szervizbe, ott majd rendbe hozzák. -         Benne van a Big Mc-em. És még azt se tudtam megenni. -         Te nem változol. -         Van ilyen. Viola ezzel magár húzta a takarót, majd elaludt. Már régen nem érezte magát ennyire kipihentnek. John megadta a módját, hogyan tegye szebbé az utolsó napjait. Viola nem félt a haláltól ellentétben a többiekkel, akiknek sok veszteni valójuk volt. Legjobban Sue félt, hogy benn égnek a tűzben, mert ő terhes volt, habár erről még nem tudott senki semmit. Az utolsó napjukon John bejött mindanyóijukhoz és meglepetések hadát zúdította rájuk. -         Oh John, már azt hittem meg se látogatsz minket. -         Ettől nem kell félned Viola. Úgy döntöttem, hogy egy valamelyikkőtöket elengedem, és arra gondoltam, hogy téged vinnélek magammal, de nem tudom, hogy bízhatok e benned. -         John, már régen le tudtalak volna kaszabolni, de nem tettem, van benned valamim izgalmas és sötét. Ez tetszik. Együtt legyőzhetetlen páros lehetnénk. -         Tudtam, hogy ezt fogod válaszolni, jó kislány. De van valami. -         Kifejtenéd bővebben? -         Mi van, ha túlélik a tüzet? -         Ezek? Soha! -         Akkor lődd le őt – mutatott John Suera. -         Őt. Miért pont őt? Miért nem Lusyt. -         Azért mert én azt mondom. -         Nekem mindegy, de a kezemmel nem tudom lelőni. -         Itt van egy pisztoly. Egyetlen golyó van benne, röpítsd pontosan a feje közepébe. -         Akkor add ide! John Viola kezébe nyomta a fegyvert, aki egyenesen Suera szegezte azt. Másodpercekig bámult egymásra a két nő, majd Viola halkan azt suttogta, hogy: bocsánat, majd megfordult és John fejébe eresztette a golyót. Mindenki ledöbbent, de Viola némán bámulta a holttestet, majd kiment. A többiek is utána mentek, és erősítést hívtak, amikor találtak egy bombát az épület egy eldugott sarkában, amihez hívtak volna egy robbantási szakértőt, de Viola azt mondta, hogy tudja hatástalanítani, de mindenki menjen ki az épületből. Sokáig várták Violát, amikor az épület hirtelen felrobbant. Csak hamu és törmelék maradt utána. Sue elmondta Jacknek, hogy gyereket vár tőle, és Viola megmentette az életét, azzal, hogy Johnt lőtte le. Másnap reggel, nem találták Viola holtestét a romok között, de amikor visszamentek az irodába, szinte a hisztéria szélén állva ültek le az asztalukhoz. -         Viola kiváló ügynök volt, pótolhatatlan lesz. Fél éven belül két ügynököt vesztettünk el munka közben – törte meg a csendet Bobby. -         Ha, nem kezdek el kutatni utána, még mindig élne, olyan kedves volt. Hiányozni fog – folytatta a siránkozást Piper. Mindenki csak a jót és szépet mondta el Violáról, mert ugyan nem rég volt csak a csapat tagja, de mindenki megkedvelte és rosszat nem tudtak volna mondani róla. Már egy órája beszélgettek, amikor Bobby meglátott egy ismerős mobilt Viola asztalán. Hirtelen oda szaladt az asztalhoz és felkapta a telefont. -         Ez, hogy került ide? -         Az nem Violáé? -         De. Az enyém. -         Viola – mondták egyszerre a csapat tagjai. Hiszen te élsz. Nem haltál meg. -         Nagyon úgy tűnik. -         De ez hogy lehet? -         Amikor láttam, hogy nem tudom leállítani a bombát kiugrottam az egyik ablakon. Nektek nem is szóltak. -         Nem. De annyira örülök, hogy itt vagy velünk. -         Én is. Hiszen a barátaim közt vagyok. Viola és a csapat tisztázta a megoldatlan kérdéseket, és arra jutottak, hogy milyen jó barátok. A barátság ereje segítette át Violát a nehéz körülményeken.

2007.10.03. 16:31

Sziasztok! Betti vagyok, végre befejeztem a Barátság erejét, és itt van, hogy ízekre szedve boncolgathassátok és véleményt mondjatok rólla! A BARÁTSÁG EREJE   Már megint esik! Ez nem lehet igaz! Mintha csak azért esne, hogy engem bosszantson! És még esernyő sincs nálam!  Bosszankodott Viola azon, hogy esik az eső. Nem szerette, ha munkába menet esik, és most még újcsapathoz rendelték Washingtonba. Teste lelke nem kívánta, hogy újból be kelljen illeszkednie egy csapatba, de az előző főnöke megmondta, hogy vagy ez, vagy még lámpaőr sem lehet. Nem értett máshoz, csak a nyomozáshoz. Ez az élete, és nem szeretett volna egy újabb szakmát tanulni. Élvezte a munkáját, ha még társakkal is kellett dolgoznia, amit nagyon nem szeretett. Sok ismerőse, adósa, barátjának mondott személy volt az életében, de igaz barátai nem voltak. Mindenkiben talált valami kivetni valót, amiért nem engedte közel magához. Ugyan tudta, hogy kell magára felhívni a figyelmet, és könnyedén a középpontba kerülni, de már megégette magát a barátság tűzével, így eleinte csak zárkózott lett egy új barátság iránt, de később teljesen elszigetelte magát. A piros jaguárjához öltözött, hogy az új munkahelyén jó benyomást tegyen, és csodálókat szerezzen.  Valahol aljas és számító volt, hogy sokkal inkább szerette, ha az emberek csak csodálják, mint egy csillagot, amit soha nem érhetnek el, de ne tárja ki a szívét egy őszinte léleknek. Reggel sokáig gondolkodott azon, hogy a miniszoknyás kosztümét, vagy a nadrágost vegye fel, de végül is a szoknyás mellett döntött, de a nadrágost is betette a kocsi csomagtartójába. Végre tovább tudott haladni és lassan elért új munkahelyére. A parkolóban addig körözött, amíg meg nem találta az utolsó szabad helyet. Mielőtt kiszállt volna, még egyszer megnézte a sminkjét, és megigazította a haját a visszapillantó tükörben.  Az anyós ülésről felvette a táskáját, leellenőrizte, hogy minden meg van-e, majd kiszállt. Ahogy a lift felé sétált észrevette, hogy tűsarkúja mennyire visszhangzik a parkolóban. A lift tükrében teljes egészében leellenőrizte, hogy tökéltessen néz-e ki. Elégedettséggel könyvelte el, hogy ébenfekete haj, szebb, mint valaha. Félt, hogy a festés tönkre fogja tenni, de még mintha javított volna rajta. Az ötödik emeletre ment, a másodikon beszállt mellé egy szelíd arcú, szőke hajú nő, a kutyájával. Három emeleten keresztül figyelte a kutyust, és azon gondolkodott, hogy vajon milyen fajtájú. Tudta ő, csak most nem jutott eszébe. A nő is az ötödikre ment, majd amikor megállt a lift, és kiszálltak, egy kicsit egymásnak mentek, aminek a következtében Viola leejtette a táskáját. A nő, észrevétlenül ment tovább, Viola leguggolt a táskájáért, majd az egy arra sétáló karót nyelt férfitól megkérdezte, hogy merre találja Dimitrius Ganz irodáját. A férfi elmondta neki, majd az utasításokat követve Viola a következő pillanatban már az iroda előtt találta magát. Nagy levegőt vett, majd határozottan bekopogtatott, és bement. Az iroda konzervatív berendezése egy mosolyt, megérő gondolatokat ébresztett benne, de a mosolyát inkább magabiztos és céltudatos mosolyra váltotta fel. -         Segíthetek? – kérdezte a férfi.     -         Az attól függ. Viola Anderson vagyok. Nekem azt mondták, hogy magát kell megkeresnem. Engem New Yorkból helyeztek, át ide.   -         Óh, már emlékszem. Üljön le. Mick sokat mesélt magáról, és arról, hogy mennyire kiváló ügynök. Nem is értem, hogy miért engedte el magát. -         Én sem – és Viola köhintett egyet. Az aktámat már előre küldték. -         Igen. Még nem volt időm teljesen átnézni, de úgy látom, hogy a legjobbkor jött. Tudja éppen egy gyújtogatási ügyön, dolgozik a leendő csapata. Hamarosan be is mutatom neki, csak még pár dolgot kell elintéznünk. Néhány formalitás az egész. -         Természetesen. Állok elébe. -         Tudja, azt nem értem, hogy annyi helyen megfordult, de csak dicsérték, és mégis elengedték. Miért ment el? Tudja, nem akarok pár hónap múlva kérni egy újabb ügynököt, mert maga elmegy. -         Nem elmentem, hanem elküldtek. -         Igen, írták, hogy nem csípi a csapat munkát. -         Nem vagyunk egyformák. Nem szeretnék kíváncsiskodni, de én úgy hallottam, hogy akinek a helyére kértek, azaz ügynök meghalt. Ez igaz? -         Sajnos igen.  Leland ügynök értékes tagja volt a csapatnak. -         Megkérdezhetném, hogy mi történt. Csak nehogy valami, kellemetlen dolgot mondjak, ami a régi társait rosszul érintené. -         Egy akció közben lőtték fejbe. Ott nem védte a mellény, és ezt a gyilkosa pontosan tudta. -         Ez szörnyű. -         De jöjjön, most már hagy mutassam be, a kollegáinak. -         Remek – mondta harsányan Viola, miközben a háta közepére se kívánta következő perceket. Mivel nem úszhatta meg, így inkább emelt fővel lépett be az irodába. Ott ült az a nő is, akivel a liftben futott össze. Két férfi, és három nő volt az irodában, akik mind a saját asztaluknál ültek. Két asztal volt üres. Az egyiket teljesen letakarították, ebből gondolta, hogy az lesz az övé. A másikon mindenféle papírok és más kacatok hevertek, amiből arra következtet, hogy jelenlegi főnöke asztala lesz. Mind a két férfit igen vonzónak találta, főleg magasabbikat, de látta, hogy mind a kettőjük ujján karikagyűrű van, így sajnos foglaltak voltak. A nők közül csak, az egyikkőjüknek nem volt karikagyűrű az ujján. A kutyus, akit annyira figyelt a liftben, most hirtelen felugrott rá, és boldogan csóválni kezdte a farkát. Viola nem értette, mi ez a nagy öröm, mert a kutyus úgy viselkedett vele, mintha rég nem látott gazdija tért volna vissza. A nő, sietve oda jött, majd a kutya nyakörvénél fogva leültette azt. -         Sajnálom.  Levi nem szokott ilyet műveli. Nem tudom, mi van vele. -         Semmi baj. Nagyon szép kutya. -         Amúgy Sue vagyok. -         Én Viola. -         Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek – vette át Dimitrius a szót - Viola Andersont. Ő jött Myles helyére. Viola ott van a te asztalod, rendezkedj be, és ismerkedj meg a többiekkel. -         Rendben. -         Na akkor én megyek is. Dimitrius biztatóul megveregette Viola hátát, majd visszatér a saját irodájába. Viola utána bámult, míg el nem tűnt az egyik ajtóban. -         Én, mint mondtam, Sue vagyok. Mrs. Sue Hudson.   -         Viola Anderson.  -         Szia én Jack Hudson. -         Szia. -         Engem Bobby Manning hívnak. -         Hello. -         Én pedig Lusy Dotson vagyok. -         Üdv. -         Én Tara Williams vagyok. -         Szia. -         És Levit már ismered. -         Igen. Szóval Jack, Sue, Bobby, Tara, és Lusy – mutatott végig mindenkin Viola. -         Igen. Most, hogy túl vagyunk a kötelező bemutatkozásokon, foglald el a helyed – invitált Bobby. -         Jó. Viola leült az asztalához, majd a székben hátradőlve várta, hogy bele csapjon a villám. Lábait keresztbe téve limbálta őket, és élvezte a nagy asztal adta helyet. A számítógépében körülnézett, de semmi érdemlegeset nem talált. Az asztalára nem akart kitenni semmi kacatot, a mobilját kivéve. Ez rögtön elővette és felhívta New Yorki szomszédját, aki kérte, hogy számoljon be neki az új helyzetről. Tíz perc, beszélgetés után Viola a táblához ment, hogy átnézze az ügyet, amin dolgoznak. Szörnyű volt a látvány, de nem rémisztette meg.  Sue halkan a háta mögé lopózott, majd megkocogtatta a vállát. -         Jaj Sue megijesztettél. -         Nem akartam, de szóltam és nem hallottad meg.   -         Bele merültem a nézegetésbe. -         Szörnyű mi? -         Az – mondta Viola vállat vonva, majd visszaült az asztalához. -         Már egy hete dolgozunk az ügyön – kezdte a felvilágosítást Bobby – de eddig semmire se jutottunk. Mindegyiknél volt halálos eset is, de a legutóbbi volt a legszörnyűbb. Egy tíz éves kislány vált a tűz áldozatául. -         Szegényke. És legalább van gyanúsítottatok? -         Nincs. -         Az pech. -         Bárki is tette profi munkát végzett. Nem hagyott nyomot. -         Nyom mindig van, csak gyakran elkerüli a figyelmünket. Az ördög a részletekben rejlik. -         Itt a részletekben sem volt nyom. -         Nem vitatkozom. Most nem. Leellenőriztétek, hogy kinek állt volna érdekében a gyújtogatás? -         Igen, de minden épületnél más és más emberre jutottunk. -         A tűz pusztítót, erejét sokan szeretnék birtokolni. Mi van, ha az első egy teljesen véletlenül gyújtott tűz volt. Majd aki a balesetet okozta, rájött, hogy mekkora hatalom van a kezében, és most nem akar erről a hatalomról lemondani. Talán rákapott a gyújtogatás ízére. -         Meglehet. -         A szemtanúkkal mi van? -         Nincsenek. Senki, nem látott semmit.  De ti nem vagytok éhesek? -         De! – vágta rá mindenki.  -         Akkor menjünk le és ebédeljünk meg. Viola te jössz? -         Azt hiszem, megyek.   Egy kis vendéglőbe mentek, ami közel volt, így elsétáltak arra. Viola feltűnést keltett, a körülötte lévő, sötét ruhás emberek között. A séta közben rájött, hogy Bobby és Tara házasok, ahogy Jack és Sue is. Míg vissza nem tértek, az irodába a két pár a másik kezét fogta, és romantikáztak. Szinte teljesen kisütött a Nap, így Viola levette az aprócska kabátkáját, és csak egy vékonypántos topban sétálgatott. A napfényben haj csak úgy ragyogott az élettől. A 168 cm-es magasságával nem lett volna különösebben magas, de a 10 cm-es cipősarka igen csak megnyújtotta. Az utcán sok férfi megfordult utána, és volt, aki le is szólította, de Viola mindegyiket figyelmen kívül hagyta. A vendéglőben egy ablak melletti asztalhoz ültek le. A pincér abban a pillanatban ott teremet, ahogy mindenki lerakta a hátsóját. -         Üdvözlöm önöket! Mit hozhatok. -         Mit ajánl? -         Náluk minden ehető. -         Akkor én kérek egy gyrost csípős szósszal, és igen szép borra valót adok, ha nem sajnálják róla a szószt. -         Rendben hölgyem. És önök. Miután Viola leadta a rendelését a pincér, felvette a csapat többi tagjának a rendelését. Míg vártak, hogy kihozzák az ételeket, addig megiszogattak egy pohár vörösbort, és jót nevetgéltek. A hangulat, csak még oldottabb lett, amikor elkezdtek enni. -         És mesélj magadról Viola. Mit lehet rólad tudni? -         Semmi említésre méltót. -         Milyen szerény. De mégis, azt csiripelik a madarak, hogy New Yorkból jöttél. -         Igen. Onnan jöttem. -         De mégis lecserélted a nagy almát ránk. Ennek csak van valami oka. -         Én maradtam volna még, de a főnököm, azt mondta, hogy vagy ide jövök, vagy kukabúvár leszek. Hát ide jöttem. -         Ez komoly. -         Az. De inkább meséljetek tik. Mi erre felé a szokás. -         Van nálunk egy olyan szokás, hogy újvendég mosogat – vágott azonnal közbe Bobby. A többiek nem is sejtették, hogy miről van szó, de csendben figyelték, mi fog ebből kisülni. -         Kifejtenéd ezt bővebben. -         Persze. Ha érkezik egy új csapat tag, akkor az fizeti az első közös ebédet. -         Szóval most azt akarod mondai, hogy nekem kell rendezni a számlát? -         Igen. Ez most a te köröd. -         Rendben. Viola intett a pincérnek, hogy fizetni szeretne, majd egy százdollárost nyomott a kezébe.  A számla ugyan csak nyolcvandollárnyi volt, de mivel meg volt elégedve a csípős szósszal, így a bőséges borravaló sem maradt el. Rámosolygott a többiekre, majd szó nélkül felállt és kiment a mosdóba. A többiek eközben rendre leszólták Bobbyt, amiért beugratta Violát. Hamarosan újból az asztalnál ült, majd legurítva az utolsó korty bort, kezébe vette a táskáját és a kabátját, majd felállt, hogy elinduljon. Pár lépés után, azonban visszafordult.          -         Bobby, ha legközelebb szívatni akarsz egy új csapat tagot, jobb trükköt találj ki. -         Hogy mi? -         A kis függöny mögül visszanéztem, és akkor láttam, hogy mit beszéltetetek.  De azért nem volt rossz próbálkozás. Na én visszamegyek, majd gyertek tik is. Amint Viola kilépett a vendéglő ajtaján, kitört mindenkiből a nevetés. Azt gondolták, hogy Viola fog pórul járni, de e helyett inkább Bobby álla esett le. Amikor Viola visszaért a telefon olyan őrületesen csengett, mintha égne a ház. Kiderült, hogy újabb tűzeset történt. Lerohant a kocsijához, majd a helyszínre hajtott. A többiek már ott voltak, és elképedve figyelték a csoda járgányt. -         Nos mi a helyzet. -         Mi is még csak most értünk ide. Nem tudunk semmit. De ez a kocsi a tiéd? -         Igen. Miért? -         Semmi.      -         Egy raktár épület volt, tele ruhákkal. Az őr benn égett. -         Tudják már, hogy mi volt a gyújtó eszköz? -         Egy doboz gyufa. -         Ismerte a terepet, bejött az épületbe, majd meggyújtotta a gyufát. Ismeri a tüzet, egyszerre retteg tőle és imádja. Már volt dolga a tűzzel, tisztelgett az a hatalmas erő előtt, ami a tűzben rejlik, majd begyújtotta az épületet. Eltávolodott, de végig nézte, ahogy a tűz elenyészett. Még mindig figyel minket, az utolsó füst kilobbanásáig figyelni fogja a munkáját. Építeni akar, de ehhez pusztítania kell. Viola, ahogy elmondta, a gondolatait, úgy sétált körbe a romos épületben. Nem nézte hová lép, de ösztönei megsúgták neki. Még a cipőjének az orra hegye sem lett kormos. Együtt gondolkodott a gyújtogatóval, érezte, amit ő érzett, amikor az épületbe egyre jobban belekaptak a lángok. Sikerének egyik kulcsa az volt, hogy mindig és minden körülmények között együtt tudott gondolkodni az ellenféllel. Ez talán abból ered, hogy mélyen, legbelül arra vágyott, hogy átálljon a sötét oldalra, de nagyobb eséllyel inkább abból, hogy ősei is katonák, majd később rendőrök lettek. Elődei még 1492-ben érkeztek meg Amerikába, magával Kolombusszal. Az ő családja a legrégebbiek közzé tartozott. Jack tudta, ha valaki ennyire együtt tud gondolkodni az ellenfelével, akkor nem szabad megzavarni a koncentrálásban. Levi hirtelen hangosan kezdett ugatni, és a padlót kaparta. Sue oda ment, majd a romok alatt észre vette, hogy van ott egy ajtó. A hamut és a törmeléket óvatosan elsöpörte, majd felnyitotta. Az a látvány, ami elé tárul szörnyűbb volt, mint bármi eddig. Koreai menekülteket rejtett a pince, akik között volt öt éves, de idősebb is. Mindegyikük füstmérgezést kaphatott. Az egyik férfi pont az ajtó alatt feküdt, biztos ki akarta volna nyitni, de a füst vele is végzett. Legalább húsz halottat követelt ez a tűz. A többiek is megnézték, hogy mi van ott, de nem bírták a látványt. Viola ment oda utoljára, de neki a szeme se rebbent. Sajnálta azokat a szegény emberek, akik oda vesztek, de érzéseit kitűnően tudta titkolni. A hullaszállítók felhozták a menekülteket, majd a csapat pincében is körül nézett. Jack észrevette, hogy néhány tégla lazán van betéve, ezért egy bicskával kiszedte. A többinek is neki esett, és amikor végzett a fal mögött egy kis fekete dobozt találtak. Felnyitották a dobozt, amiből több milliónyi értékű gyémánt került elő. A fehéren ragyogó drága kövek között, meglapult, több fekete gyémánt is. Viola tudta, hogy a gyilkos nem volt tudomása az emberekről és a gyémántokról a pincében. Az áldozatok száma így már 35-re növekedett. Egyre sürgetőbb volt megtalálni a tettest. -         Viola minden rendben. Olyan szótlan vagy, mióta visszajöttünk az irodába. -         Semmi baj Sue, csak álmos vagyok. Azt hiszem haza, megyek és lefekszem. -         Oké. Na szisztok. Miután Viola mindenkitől elköszönt, azonnal haza hajtott. Letusolt, majd megvacsorázott és végül lefeküdt aludni. Sokáig forgolódott az ágyában, és azon gondolkodott, hogy vajon miért érzi, hogy a csapat tagjai ismeretlen ismerősei lennének. Furcsa érzés vette körül, ami biztosan nem a tűzesetek miatt volt. Megrémisztette ez az érzés, de mégis biztonságérzetet adott. Úgy hajnali kettő körül tudott elaludni. Három óra múlva már fel is kellett kelni, mert elvégezte a reggeli teendőit, majd indult az irodába. Ma egy sokkal lazább stílusú ruhában volt, ami még mindig jól mutatta az alakját, de ugyan akkor sokkal visszafogottabb volt, mint a tegnapi. Munkába menet megállt egy presszóban, ahol fánkokat és kávét vett. -         Csak nem fánk illatát érzem? – szimatolt a levegőbe Bobby. -         Kértek? -         Hát persze. Van töltelékes is? -         Minden fajtából hoztam hármat, amit a presszóban találtam. -         Ez isteni. -         Én is imádom a fánkot.  Főleg a csokisakat. Tudjátok a nagy sztorik kulcsa mindig a miértekben, van, ha rájönnének, miért gyújt tüzet, tudnánk, hogy kit keresünk.

2007.10.01. 14:47

Szeretném a szíves segítségeteket kérni. A gyilkos számokban az Epps fiúk anyja milyen betegségben halt meg? Nem tudja valaki? Nagyon fontos lenne! Előre is köszike! Betti

2007.10.01. 14:42

Dorki! Nem akarok kukacoskodni, de mikor írsz nekem emailt a nyereményemmel kapcsolatban. Amúgy, ha jól emlékszem egyszer azt írtad lesz egy karácsonyi történet író verseny. Ugye lesz? Betti

2007.09.28. 14:08

Hellósztok! Tegnap megakartam írni, a történetem végét, és nagyon jól sikerült, elég hosszú is lett, de egy szerencsétlen áramszünet miatt kihalt a gép és nem küldte el. Már nincsa kedvem újra írni, de a lényege annyi, hogy kiderül Barabra nem Eliott lánya, hanem a szeretője. Amikor elakarnának menekülni Barbara meghal. Eliott Jacket hibáztatja, és leakarja lőni, de Sue az utolsó pillanatban végez Eliottal. Majd később elmondja Jacknek, hogy gyereket vár tőlle!   Amúgy Doki az email címem, amit a versenyen írtam ki megszűnt. Nem tudom mi a baja, de azért megadom a másikat is. hosfan17@citromail.hu - majd ide küldj levelet. Hamarosan felteszem  a barátság erejét, lehet, hogy már hétfőn, de legkésőbb egy hét múlva. Remélem nincs semmi baj. BETTI

2007.09.23. 13:29

sziasztok! betti nagyon jó a storyd várom a folytatást Kito

2007.09.21. 14:04

Amúgy a képek leginkább Jackről készültek legyenek! Köszi! Betti

2007.09.21. 14:02

Kedves Dorki! A történetet ma nem tudom folytatni, és őszintén szólva, nem tudom, mikor tudom folytatni, de örömmel olvastam, hogy végre kihírdetted, hogy a verseny helyezéseit. Már küldtem neked emailt, hogy azokat a képeket használod fel, amelyeket, csak akarod! Szia! Betti

2007.09.19. 15:36

Betti, jó lett. Jöhet a folytatás. by Dorki

2007.09.16. 12:57

Sziasztok! Betti vagyok, most rá érek ezért írok egx kicsit! Remélem ez is tetszen fog, és hamarosan megfogom tudni. Majd Dorki írd már ki, vagy valami! Egy nap - miután Sue és Jack összeházasodtak - elmentek, egy bankba. Minden rendben ment addig, amíg egyszercsak bankrablók lepték el a helyet. Mivel civilbe voltak ott, egyiküknél sem volt fegyvere. Jack úgy gondolta, jobb, ha nem hirdetik, hogy ügynökök, de az egyik rabló elkezdte zaklatni Suet, amit Jack nem hagyhatott. Egyszer csak megjelent a banda feje , aki felismerte Jacket és Suet, és mivel úgymond barátok voltak, ezért utasította az emberét, hogy hagyja békén Suet. - Bocs Jack az emberem viselkedése miatt! Remélem nem esett bajod Sue? - Semmi bajom sincsen Eliott! De miért rabolsz már megint. Legutóbb is elkaptunk. - Már nincs veszíteni valóm.  - Ezt nem értem, hiszen ott van a lányod. Azt mondtad, hogy mindent csak érte tettél. És miatta képes lennél megváltozni. - Már nincs időm. Rákos vagyok. Alig egy hónapom van hátra. - Sajnálom. - Nincs szükségem a sajnálatodra. - Ezt nem értem, ha már csak egy hónapod van, akkor miért ejtettél túszokat? És egyáltalán miért rabolsz? - Az adrenalin. Egyszer csak beromtott Eliott egyik embere aki megmondta a főnökének, hogy az FBI körbe vette az épületet és vele szeretnének beszélni. Eliott elmondta, hogy a túsza Jack és Sue is. A csapat többi tagjának mostmár a szokottnál is nagyobb volt a tét. Sokáig egyezkedtek, hogy legalább a nőket és gyerekeket engedje. Eliott azt mondta, hogy csak akkor engedi el a túszokat, ha idehívják a lányát. Bobby és Myles elmentek a Eliott lányához, aki éppen egy veszélyes kapuéra gyakorlatot csinált. A komornyikja azt tanácsolta Bobbynak és Mylesnak, hogy várják meg amíg végez, mert ha gyakorlatozás közben zavarják nagyon dühös lesz. Miután Eliott lánya Barbara végzett a komornyik szólt nekik, hogy két különleges ügynök várja őt a konyhában. - Üdvözlöm önöket! Miben segíthetek?  - Sajnálom, hogy ezzel kell zavarnunk, de az apja újra bankot rabolt. És magát akarja látni. Csak akkor engedi el a túszokat! - És? Most miért jöttek hozzám? - Magát akarja láttni, vagy különben nem engedi el a túszokat! - Akkor rohaják le, vagy valami! - Nem lehet! Sajnos teljesen elbarikádozta magát! És benn van két ügynökünk is. - ENSZOCPRO!  - ?????? - Egyéni szociális problémák!   Na itt vége! Kérdés vajon Barbara segít a csapatnak? Na mentem! Sziasztok!

2007.08.31. 18:21

Thimo, very thank you. Tünde

2007.08.31. 17:20

Very good the stories only harm, that in English cannot be read. Thimo

2007.08.31. 11:34

Betti, Kito nagyon jók a történetek. Remélem azért mert itt a suli még néha írtok ilyen jó kis történeteket. És lehet izzítani a tollakat a következő versenyre aminek a neve Karácsonyi kihívás. Egy karácsonykor jótszódó történetet kell írni, de a történetben minden képpen benne kell hogy legyen néhány Sue-s szereplőnek. A versenyt a jövő hét hétvégén fogom lezárni mert ha minden igaz hétfőn megy a gép szervízbe és nem tudnám elkészíteni a nyereményeket és lezárni rendesen a versenyt. Remélem addig még jelentkezik valaki. Ha nem az sem baj, mert akkor az eddigi jelentkezők közt fogom eldönteni ki nyer. Így azoktól akik jelentkeztek e-mailben kérnék képeket hogy miből készítsem majd a nyereményeket. by Dorki

2007.08.31. 10:39

Miután Sue haza kisérte Jacket és ágyba parancsolta, lement megsétáltatni Levi-t. A séta végeztével vissszament a lakásba, majd benyitott Jack háójába nem találta a férfit, majd hátrafordult és ott volt Jack. A nő nagyon megijedt. S: Te mit settenkedsz a hátam mögöt? J: Nem settenkedtem csak inni mentem a konyhába.De bocs ha megijesztettelek. S: semmi gond.-majd megcsókolta a férfit és észrevette, hogy a férfi lázas.-Jól vagy? J: igen. S: nem úgy néz ki, menj vissza az ágyba mindjárt viszek valamit.- Sue talált lázcsílapítót, majd odaadta JAck-nek. J: Köszi, hogy így figylesz rám. S: ez semmiség a szerelmemért.-erre JAck elmosolyodot és odahúzta magamellé Sue-t. J. régóta erről álmodtam, hogy egyszer itt leszel velem kettesben.Ezért szeretném, ha ideköltöznél, mitszólsz hozzá? S: Rendben, amúgy is Lucynak is lesz új lakótársa.-az éjjel nyugisan telt el számukra és másnap miután kiengedték Boby-t a korházból bejelentették, hogy összeköltöznek.Ezután Boby és Lucy is bevallota, hogy ők is összejöttek a párizsi utázson. Egy hónap múlva JAck és Sue az esküvőt tervezték, Boby és Lucy után, hisz ők hamarabb egybe keltek. ITT a vége. Remélemtetszik KITO

2007.08.31. 09:49

Sziastok! Látom még mindig csak hárman (velem eggyüt) nevztek be a versenyre. Mi lesz így? Akkor Dorkinak kell eldöntenie, hogy ki a győztes, vagy egyszerűen beszünteti a veresenyt. Remélem még lesz valaki aki felrakja a történet. Habár rohamosan közeleg szeptember elseje, a verseny lezárásának időpontja. Amúgy senki nem olvasta a történetemet, vagy annyira rosz lett, hogy inkább nem is minőssítetek. Na mindegy! Holnap délután benézek, és majd még írok. De itt a suli, így ritkábban fogok tudni történeteket írni, de azért mindig figyelemmel kísérem az oldalt. Már szedtem össze vicceket, ha megnyillik az új vicc ablak, akkor felteszem őket. Most is dolgozom egy Sues történeten. Viki még mindig nem fejezted be a történetedet? Ha befejzed tedd fel kérlek, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. További szép napot és sikeres iskola kezdést kívánok mindenkinek! BETTI

[Friss hozzászólások] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]